Minden evben rendeznek karacsonyi balt, ez semmi kulonos. De egy anyanak viszont nagyon luxus dolog hogy elmehessen balba a paraval baba nelkul. Pedig nagyon szeretnek menni, mert ez lesz az utolso ev az egyetemen.
Nagyon bizonytalan voltam. Mondtam Misinek,' Ruhank van. Kedvunk van. Cipom nincs, babysitter-unk nincs.'
Erre valaszolt Misi hatarozottan,' Vedd meg a jegyet. Majd megoldjuk.'
Masnap megvettem a jegyet es egy magas sarku cipot. Egesz heten azzol jartam a hazban. Leptem vele, faj faj faj. Tovabb leptem vele, faj faj faj....
Kozben kiderult hogy a kedves babysitter-unk nem er ra Pentek esten, ugyhogy mas valakit kellett keresnunk. Vegre Zoli elvallalta.
Eljott a nagy nap. A bal 22:00 kezdodott. Misi 21:30 meg a kanapen horkolt. A baba meg mindig ebren volt. En meg nem voltam feloltozve.
De mivel mar gyakorlatban voltunk, nagyon gyorsan osszeszedtunk magunkat es elkezdtunk keszolodni. Misi kicsit aggodott hogy o lesz a legidosebb es az egyetlen kopasz ferfi. En meg aggodtam azert hogy meddig fogok kibirni abban a cipoben menni. Meg 22:00 megetettem a babat, 22:30 mar a bal-ban voltunk.
Nagyon nagy bal volt. Amikor megerkeztunk, mar legalabb 200 ember voltak ott. A bal ket reszbol allt, az elso acqurium ahol lehetett halakat es capakat lakni. A masik resz pedig dancos ter. Mindenki eleg csinosan fel volt oltozve. Mindenkinek vegre bemutattam (puszken) Misit, a babanak az edesapja. 
Fel pohar pezsgo ittunk es felmentunk a toronyhoz, amely a balhoz is tartozott. 65 meteres magas, es oszinten nem volt stabil egy torony. Faztunk mikozben kepeket csinaltunk.
Korbe korbe jartunk a balban. Tobbet nem ittunk. A zene nagyon hangosan jatszott hogy alig tudtam a baratnoimmel beszelgetni.
Ejfel korul mar nem birtam a cipommel menni tovabb. Nem akartunk Zoli sokaig fent maradni, ezert ugy dontettunk, hogy itt az ideje hazamenni.
Elbucsuztam mindenkitol, aki meg nem volt berugva. Mielott elindultunk, lattam a kenyai baratom a szoknya alatt vitte ki egy uveg vodkat.
Kint minusz ket fok volt, nagyon fujt a holland szel. Nagyon szoritottam Misinek a kezet, addig ameddig haza nem ertunk.
0 comments:
Post a Comment