Saturday, June 30, 2007

Sophie's Graduation in Brussels!

Koran reggel keltem fol ( azt jelenti reggel 8-kor) Az idojaras ugyan olyan rossz mint tegnap mondtak a radioban. Esoben indultam egyedul a vonat megallomashoz. Almosan felszalltam a vonatra, ahol tele voltak es allnom kell fel oraig. Antwerpen keresztul mentunk Brussels-be. 12 korul mar a Brussels Centraal-ba erkeztem.

Az elso benyomasom azt, hogy nem annyira modern varos mint gondoltam. Alacsony epulet, regi falak, kenyemetlen utak. Nem csinaltak kulonosen semmit, hogy visualisan megriasztani a touistakat. Pedig Brussels a NATO-nak es EU-nek a kozpontja. Latvanyos varostervekre szamitottam.
Nem vagyok nagy varosnezo. Orulnek ha tudok egy idegen varosban setalni egyedul. Mivel nincs sok idom, valahol kene kezdenem….


Théâtre royal de la monnaie






Ha Brussels lenne a belga tortenelmi konyve, a Theatre de la Monna biztos lesz az elso oldala. A belga fuggetlensege nem kezdodott sehol, mint egy szinhaz elott. 1830-ben, Belgium mar sok idegen birtoklason ment keresztul: a spanyol, asztria, francia es a holland. 1830 agusztus 25-odikan, a szinhazban eppen La Muette de Portici szindarabot eloadnak, a tortenete a Naples Spanyol urakodasa ellenkezeserol szol. Az eloadas keletkezik a kozonsegnek az ellenerzeset. A belga koszonseg nem akar tobbet ‘szegyenben elni’ a Holland hatalma alatt. Azert az eloadas utan meg egy nagyobb dramat csinaltak. Nem csak a belga munkasok, hanem a bourgeois is kimentek az utca tuntetni a Hollandok ellen. A fellazadas egy honapig tartott, es szeptemberben Belgium hivatalosan fuggetlen lett.

A szinhaz jelenleg egy nagy vasarlas utca mellett all. A sok markas boltok mellett nehezen felismerni az epuletet. A szinhaz elott is alig vannak touristak. Pedig par szaz evvel ezelott micsoda felfordulas lehetett ott.



A tokeletes bevezetes utan, bementem a vasarlasi galleriaba, ahol tudok varni amig megall az eso. A galleria 19-dik szazadban epult, ez az europaban elso vasarlasi galleria. A budapesti galleriahoz kepes, sokkal jobban reklamoztak es kihasznaltak.


Bruszelben minden masodik sarkon csoki bolt, a belga csoki arra hires, hogy minden egyik csoki kezzel csinalja. Es minden csoki mesternek van sajat titkos receptje. Sok markak kozott a Godiva es Pierre a leghiresebbek. Mar annyira ismernek, hogy az uzlethelyseguk nem kellett tul sok dekoracio. A legerdekesebb azt, hogy mivel sok kinai vendeg van, mar kinai eladot alkalmoztak, hogy tudjanak kommunikalni. Igen, ez eleg praktikus. De amikor beleptem a boltba, ugy erzem, hogy a Godiva ugy varja a kinaiakat nagy haloval. Igy mar kevesbbe izgalmas. A vegen egy francia csoki boltvan vettem vastag csokit ( nincs csomogalva ) es truffles. Mindenketto isteni volt.



Svajcban is sokszor vettem csokit, de megse ugyanaz. Mert a puha toltelek, pralines, megvaltoztatja a csoki izet. A totelek kezzel kell forogni. Annal tobbet forog, minel selyesebb a toltelek. Kar, hogy nem volt idom a csoki museum-ba menni.

A csoki forras: so tempting!



Eves Bruszelbenban

A kinos hollandia konyha utan, nagyon vettem figyelembe, hogy a belgaknak mi a hozzaallas az eveshez. Vajon ok is annyira szerecsetlenek mint a hollandok? ( szoktak mondani magukrok, hogy ‘a francia azert elnek, hogy egyenek. Mi azert eszunk hogy eljunk.’ ) De az elso fel ora bruszelben mar kiderult, hogy nem. Mert rengeteg etterem van. A vasarlasi galleria mellett van egy kis utca. Az utca annyira sik hogy az egyik oldalon tudsz a masik oldalat elerni. Az kuloneges ettermek egymas mellett all es a pincerek probalnak a vendegeket elcsabitani. Jo volt bemenni. De biztos nem lenne konnyu ha valasztani is kell egyet. Azt hittem hogy nagyon draga lesz, de igazabol egy 5 fogasos vacsora csak 33 euro korul van. Bruszelben van egy folyta kaja ami ugy neveznek belgo-francious-nak. Francia receptekbol csinalnak nagyobb adag es kevesbbe bonyulat eteleket. Azert eleg baratsagos arak vannak az itteni ettermekben.


Sophie-val bementunk egy kis café-ba, ahol nagy szenvicset es waffles ettunk. A waffle nem volt semi kuloneges, Sophie-nak a belegd broodje belgiumban egyik hires snack.


A belgak nem cask enni szeretik, hanem inni is. Foleg a SOR-t. Belgiumban tobb mint szaz folyta sor van. Kinezetbol nem lehet megalapitani, hogy az sor vagy pezsgo vagy bor….. Szerecsem volt mert Sophie csaladja soroket gyartanak, azert mindent tud ami cask a sorokrol van szo. Sophie azt is emlitette, hogy a belgaknak van sajat filozofia az alkaholhoz:

Nem szabad kapkodni. Inkabb lassan iszunk, lassan berugunk es lassan felebredunk.

Kicsit mas a magyaroknal.

A vonattol 5 percet kell gyalogalni a foterhez. Victor Hugo szerint ez a europaban legszebb ter. A varoshaz a legerdekesebb, nem csak azert mert sok hires ember meglatogatott, hanem mert tulelte a vilag haborun. Pedig pontosan a varoshazat celoztak.



A kis setalas utan elmentunk vegre a diplomaosztohoz. Sophie nagyon izgult, mert nem volt biztos abban, hogy megkapja a diplomat. Pedig olyan jo tanulo. es nem kell felnie. Jol gondoltam, eleg jol sikerult az allami vizsgajat. Ugyhogy kicsit unnepeltunk a heylszinen.

Megvan a diploma! Tobbet nem kell suliba jarni! Biztos jo erzes lehet Neki.



A szep viragot tolem kapta. Neki furcsa volt, mert azt mondja europaban lanyok nem szoktak lanyoktol viragot kapni. Mit erdekel engem... kicsit panaszkodott is, hogy a tobbiek mit fognak mondani. Mondtam hogy 'ne felj, igy csak erdekesebb leszel. '

A kedvencunk sor: Hoogarden. Sok kozos emlekunk, meg akkor amikor m-on voltunk.


7 korul hazaindult. Ott vart a kedvese es a unnepeles. En meg 9 korul is otthon voltam sok sok csokival a taskaban. Abban a pillanatban en voltam a leggazdagobb ember a vilagon.