Bolgariabol jottem vissza, a kezemben meg mindig csak egy kulcsom van: az egri otthonomhoz.A cuccaim mindenhol van, egy resze hongkongban, egy resze m-on, egy resze hollandai konyvtarban. De kulcs csak egy van, vajon meddig lesz az a helyem, ahova barmikor johetek vissza, barmikor kinyilthatok az ajtot, es aludhatok ott is. A jelentosege azt, hogy barmikor,a mikor elfardtam, mindig ott var a kis szobam, ahol lehet kipikenni magamat. De semmi se tart orokke, ezt a lehetoseg mar lassan se aktualis: a fogadott anyukam el akar adni a hazat. De megis nagyon szerencsesnek tartom magamat, hogy ilyen sokaig volt egy kis sajat teruletem valahol kozep europaban.
Pesten is hajlektalan vagyok. Sok ismerosemnel maradhatok, csak kenyelmetlen. Raadasul mindig akarnak leitatni. Hol, mikor lesz egy csaladom?
Adj nekem egy otthont. Nincs semmim csak egy hegedu, de az egesz eletemmel fogadom, hogy orokke fogsz engem szeretni.
No comments:
Post a Comment